Röviden
A sajtóközlemény egy szervezet hivatalos, a sajtó számára írt tájékoztatása egy hírértékű eseményről, eredményről vagy bejelentésről. Tényszerű, a legfontosabb információval kezd, megnevezi a kiadót és a sajtókapcsolatot. A szerkesztőség ebből dönti el, foglalkozik-e a témával – a közlésről tehát nem a kiadó, hanem a médium dönt.
A sajtóközlemény meghatározása
A sajtóközlemény (angolul press release vagy news release) olyan írásos anyag, amellyel egy vállalat, intézmény vagy szervezet hivatalosan tájékoztatja a sajtót egy hírről. Három dolog különbözteti meg más szövegektől:
- Hírértéke van: valami új, fontos vagy érdekes történt, és ez nemcsak a kiadónak számít.
- Tényszerű: állításokat tesz, és ezeket adatokkal, forrásokkal, megnevezett személyek idézeteivel támasztja alá.
- Van gazdája: egyértelmű, ki adta ki, és kitől lehet további információt kérni.
A közlemény tehát nem kész újságcikk, hanem a szerkesztőség nyersanyaga. Az újságíró átírhatja, rövidítheti, kiegészítheti, kérdéseket tehet fel – vagy dönthet úgy, hogy nem foglalkozik vele.
Mire való a sajtóközlemény?
- Tájékoztat: gyorsan és egy helyen adja át a szerkesztőségeknek a lényeges információkat.
- Egységes, hivatalos változatot ad: mindenki ugyanazokból a tényekből és idézetekből dolgozik.
- Hivatkozható forrás: ha publikálva van (például a saját sajtószobádban vagy online sajtóportálokon), partnerek, ügyfelek és befektetők is hivatkozhatnak rá.
- Dokumentál: utólag is visszakereshető, mit, mikor és milyen megfogalmazásban közölt a szervezet.
- Kiindulópont: belőle hírlevél, blogbejegyzés, közösségi média poszt vagy belső tájékoztatás is készülhet.
Kinek szól?
Elsősorban újságíróknak és szerkesztőknek. Ők naponta sok anyagot kapnak, ezért a jó közlemény az ő munkájukat könnyíti meg: az első bekezdésből kiderül, mi a hír, a többi bekezdés pedig megadja a részleteket.
Másodlagosan mindenkinek, aki a publikált közleményt olvassa: ügyfeleknek, partnereknek, munkatársaknak, a keresőkből érkezőknek. Mégis érdemes először az újságírónak írni – ha neki érthető és használható, másnak is az lesz.
A sajtóközlemények leggyakoribb típusai
| Típus | Mikor jellemző | Példatéma |
|---|---|---|
| Bejelentés | Egy döntés vagy változás nyilvánosságra hozásakor | Új telephely, bővülés, szervezeti változás |
| Termék- vagy szolgáltatásbevezetés | Piacra lépéskor | Új termékcsalád, új szolgáltatás indulása |
| Eredmény, adat | Saját kutatás, felmérés, statisztika közlésekor | Piaci felmérés, éves adatok, kutatási eredmény |
| Esemény | Rendezvény előtt (előzetes) vagy után (beszámoló) | Konferencia, átadás, kiállításmegnyitó |
| Személyi hír | Vezetőváltáskor, kinevezéskor | Új ügyvezető, új igazgatósági tag |
| Partnerség, akvizíció | Együttműködés vagy tranzakció lezárásakor | Stratégiai partnerség, cégfelvásárlás |
| Díj, elismerés | Díj, minősítés, verseny eredménye után | Szakmai díj, tanúsítás megszerzése |
| Állásfoglalás, reagálás | Közéleti vagy szakmai ügyben | Szakmai szövetség véleménye egy szabályozásról |
| Válságkommunikációs közlemény | Rendkívüli helyzetben | Üzemzavar, visszahívás, helyesbítés |
Mi nem sajtóközlemény?
- Hirdetés: a reklám vásárolt felületen, a hirdető által meghatározott formában jelenik meg. A közleményről a szerkesztőség dönt.
- PR-cikk: jellemzően fizetett, a médium által jelölt megjelenés. A különbségről részletesen: PR-cikk vagy sajtóközlemény?
- Blogbejegyzés vagy hírlevél: saját csatornára írt tartalom, más hangnemmel és céllal.
- Teljes beszámoló vagy prezentáció: ezek legfeljebb mellékletként vagy háttéranyagként kerülhetnek a közlemény mellé.
Hogyan épül fel?
A közlemény a fordított piramis elvét követi: a legfontosabb információ áll az elején. Jellemző elemei: fejléc és közlési időpont, keltezés, főcím, lead (első bekezdés), törzsszöveg, idézet, háttér a szervezetről, sajtókapcsolat és mellékletek. Elemről elemre itt mutatjuk be: A sajtóközlemény felépítése. Kitölthető sablont a sajtóközlemény mintánál találsz.
Mi történik a közleménnyel, miután elküldted?
A szerkesztő először a tárgysort, a címet és az első bekezdést nézi meg. Ha ebből nem derül ki gyorsan, mi a hír, és miért érdekes az olvasóinak, a közlemény jó eséllyel félrekerül.
Ha felkelti az érdeklődését, több dolog történhet: rövid hírt ír belőle, kiegészíti más forrásokkal, felhívja a sajtókapcsolatot további kérdésekkel, vagy egy későbbi, átfogóbb cikkhez teszi el. Mindegyik szerkesztői döntés – ezért fontos, hogy a közlemény teljes, ellenőrizhető legyen, és a kapcsolattartó elérhető maradjon.
Gyakori kérdések
Milyen hosszú legyen egy sajtóközlemény?
Általában egy, legfeljebb másfél oldal. A lényegnek az első bekezdésben kell lennie; ami ennél bővebb, az háttéranyagba vagy mellékletbe való.
Ki írhat sajtóközleményt?
Bárki, akit a szervezet erre felhatalmaz – kommunikációs munkatárs, ügynökség vagy maga a vezető. A kiadás előtt a szervezet felelős vezetőjének jóvá kell hagynia, és az idézeteket a nyilatkozónak is.
Köteles a médium leközölni?
Nem. A szerkesztőség önállóan dönt arról, hogy közli-e a hírt, és ha igen, milyen formában.
Lehet a közleményben link?
Igen, mértékkel: a szervezet weboldala, egy részletes háttéroldal vagy letölthető anyag hasznos lehet. A sajtóportálokon publikált közleményekben szereplő linkeket a keresőmotorok irányelvei szerint jellemzően nofollow jelöléssel látják el – erről az Online PR és SEO útmutatóban írunk.
Ha inkább ránk bíznád, interjú alapján megírjuk, ellenőrizzük és előkészítjük a közleményedet.
Ajánlatot kérek