Tudástár · Sajtóközlemény

Mi az a sajtóközlemény?

A sajtóközlemény a szervezetek és a szerkesztőségek közötti kommunikáció alapdokumentuma. Megmutatjuk, mi tartozik bele, mire jó – és mire nem.

Röviden

A sajtóközlemény egy szervezet hivatalos, a sajtó számára írt tájékoztatása egy hírértékű eseményről, eredményről vagy bejelentésről. Tényszerű, a legfontosabb információval kezd, megnevezi a kiadót és a sajtókapcsolatot. A szerkesztőség ebből dönti el, foglalkozik-e a témával – a közlésről tehát nem a kiadó, hanem a médium dönt.

A sajtóközlemény meghatározása

A sajtóközlemény (angolul press release vagy news release) olyan írásos anyag, amellyel egy vállalat, intézmény vagy szervezet hivatalosan tájékoztatja a sajtót egy hírről. Három dolog különbözteti meg más szövegektől:

  • Hírértéke van: valami új, fontos vagy érdekes történt, és ez nemcsak a kiadónak számít.
  • Tényszerű: állításokat tesz, és ezeket adatokkal, forrásokkal, megnevezett személyek idézeteivel támasztja alá.
  • Van gazdája: egyértelmű, ki adta ki, és kitől lehet további információt kérni.

A közlemény tehát nem kész újságcikk, hanem a szerkesztőség nyersanyaga. Az újságíró átírhatja, rövidítheti, kiegészítheti, kérdéseket tehet fel – vagy dönthet úgy, hogy nem foglalkozik vele.

Mire való a sajtóközlemény?

  • Tájékoztat: gyorsan és egy helyen adja át a szerkesztőségeknek a lényeges információkat.
  • Egységes, hivatalos változatot ad: mindenki ugyanazokból a tényekből és idézetekből dolgozik.
  • Hivatkozható forrás: ha publikálva van (például a saját sajtószobádban vagy online sajtóportálokon), partnerek, ügyfelek és befektetők is hivatkozhatnak rá.
  • Dokumentál: utólag is visszakereshető, mit, mikor és milyen megfogalmazásban közölt a szervezet.
  • Kiindulópont: belőle hírlevél, blogbejegyzés, közösségi média poszt vagy belső tájékoztatás is készülhet.

Kinek szól?

Elsősorban újságíróknak és szerkesztőknek. Ők naponta sok anyagot kapnak, ezért a jó közlemény az ő munkájukat könnyíti meg: az első bekezdésből kiderül, mi a hír, a többi bekezdés pedig megadja a részleteket.

Másodlagosan mindenkinek, aki a publikált közleményt olvassa: ügyfeleknek, partnereknek, munkatársaknak, a keresőkből érkezőknek. Mégis érdemes először az újságírónak írni – ha neki érthető és használható, másnak is az lesz.

A sajtóközlemények leggyakoribb típusai

TípusMikor jellemzőPéldatéma
BejelentésEgy döntés vagy változás nyilvánosságra hozásakorÚj telephely, bővülés, szervezeti változás
Termék- vagy szolgáltatásbevezetésPiacra lépéskorÚj termékcsalád, új szolgáltatás indulása
Eredmény, adatSaját kutatás, felmérés, statisztika közlésekorPiaci felmérés, éves adatok, kutatási eredmény
EseményRendezvény előtt (előzetes) vagy után (beszámoló)Konferencia, átadás, kiállításmegnyitó
Személyi hírVezetőváltáskor, kinevezéskorÚj ügyvezető, új igazgatósági tag
Partnerség, akvizícióEgyüttműködés vagy tranzakció lezárásakorStratégiai partnerség, cégfelvásárlás
Díj, elismerésDíj, minősítés, verseny eredménye utánSzakmai díj, tanúsítás megszerzése
Állásfoglalás, reagálásKözéleti vagy szakmai ügybenSzakmai szövetség véleménye egy szabályozásról
Válságkommunikációs közleményRendkívüli helyzetbenÜzemzavar, visszahívás, helyesbítés

Mi nem sajtóközlemény?

  • Hirdetés: a reklám vásárolt felületen, a hirdető által meghatározott formában jelenik meg. A közleményről a szerkesztőség dönt.
  • PR-cikk: jellemzően fizetett, a médium által jelölt megjelenés. A különbségről részletesen: PR-cikk vagy sajtóközlemény?
  • Blogbejegyzés vagy hírlevél: saját csatornára írt tartalom, más hangnemmel és céllal.
  • Teljes beszámoló vagy prezentáció: ezek legfeljebb mellékletként vagy háttéranyagként kerülhetnek a közlemény mellé.

Hogyan épül fel?

A közlemény a fordított piramis elvét követi: a legfontosabb információ áll az elején. Jellemző elemei: fejléc és közlési időpont, keltezés, főcím, lead (első bekezdés), törzsszöveg, idézet, háttér a szervezetről, sajtókapcsolat és mellékletek. Elemről elemre itt mutatjuk be: A sajtóközlemény felépítése. Kitölthető sablont a sajtóközlemény mintánál találsz.

Mi történik a közleménnyel, miután elküldted?

A szerkesztő először a tárgysort, a címet és az első bekezdést nézi meg. Ha ebből nem derül ki gyorsan, mi a hír, és miért érdekes az olvasóinak, a közlemény jó eséllyel félrekerül.

Ha felkelti az érdeklődését, több dolog történhet: rövid hírt ír belőle, kiegészíti más forrásokkal, felhívja a sajtókapcsolatot további kérdésekkel, vagy egy későbbi, átfogóbb cikkhez teszi el. Mindegyik szerkesztői döntés – ezért fontos, hogy a közlemény teljes, ellenőrizhető legyen, és a kapcsolattartó elérhető maradjon.

Gyakori kérdések

Milyen hosszú legyen egy sajtóközlemény?

Általában egy, legfeljebb másfél oldal. A lényegnek az első bekezdésben kell lennie; ami ennél bővebb, az háttéranyagba vagy mellékletbe való.

Ki írhat sajtóközleményt?

Bárki, akit a szervezet erre felhatalmaz – kommunikációs munkatárs, ügynökség vagy maga a vezető. A kiadás előtt a szervezet felelős vezetőjének jóvá kell hagynia, és az idézeteket a nyilatkozónak is.

Köteles a médium leközölni?

Nem. A szerkesztőség önállóan dönt arról, hogy közli-e a hírt, és ha igen, milyen formában.

Igen, mértékkel: a szervezet weboldala, egy részletes háttéroldal vagy letölthető anyag hasznos lehet. A sajtóportálokon publikált közleményekben szereplő linkeket a keresőmotorok irányelvei szerint jellemzően nofollow jelöléssel látják el – erről az Online PR és SEO útmutatóban írunk.

Ha inkább ránk bíznád, interjú alapján megírjuk, ellenőrizzük és előkészítjük a közleményedet.

Ajánlatot kérek

A WebSajtó szerkesztőségeA tudástár cikkeit a WebSajtó.hu szerkesztősége írja és gondozza a szerkesztési alapelveink szerint. Utolsó frissítés: 2026. október 15.. Hibát találtál? Jelezd nekünk.

Következő lépés

Olvasd el ezeket is

Ajánlatot kérek